Nők a digitális térben – zárókonferenciával ért véget a DIGAP projekt

Nők a digitális térben, e témakörben végeztek kutatást és tartottak konferenciát Zalaegerszegen zalai és osztrák szakemberek. (Forrás)

Zala Vármegye Önkormányzata volt a házigazdája az osztrák–magyar Interreg együttműködésben megvalósult „DIGAP – Generációkon átívelő akadálymentesség a digitalizációban a nők körében” című projekt zárókonferenciájának. A határon átnyúló programban a Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Zala Vármegye Önkormányzata, valamint a grazi székhelyű NOWA Verein osztrák szervezet vett részt. A kétnyelvű – magyar és német – rendezvényen szinkrontolmácsok segítették a szakmai párbeszédet, a konferencián a projektpartnerek mellett a kutatásban részt vevő szakemberek és érintettek is jelen voltak.

A Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg csapata

A konferencia célja az volt, hogy bemutassa az Interreg projektek keretében megvalósuló digitális, inkluzív és határ menti együttműködések eredményeit és jó gyakorlatait, valamint részletes képet adjon a DIGAP projekt során elvégzett kutatásról és fejlesztésekről.

A rendezvényt Pácsonyi Imre, a Zala Vármegyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: az Interreg programok nemcsak szakmai tartalmuk miatt értékesek, hanem azért is, mert lehetőséget adnak más országok intézményrendszereinek, gondolkodásmódjának és jó gyakorlatainak megismerésére. Kiemelte, hogy a digitalizáció mára áthatja a mindennapi életet, ugyanakkor nem csupán a mesterséges intelligencia vagy a robotika a fontos, hanem az állampolgárok – különösen az idősebb generációk – digitális tudása is.

A Pannon Egyetem részéről Dr. Joó István, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg dékánja mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte: a DIGAP a határon átnyúló együttműködés kiváló példája, amely a nők digitális kompetenciáinak fejlesztésére, digitális esélyegyenlőségük erősítésére és az online térben való biztonságos jelenlét támogatására fókuszál. Elmondta, hogy a kutatás több mint ezer fő bevonásával, fókuszcsoportos beszélgetésekkel együtt valósult meg. A dékán hangsúlyozta: a DIGAP eredményei szilárd alapot adnak képzési programok, tréningek és workshopok kidolgozásához, és illeszkednek az egyetem digitalizációs stratégiájához.

A szakmai előadások sorát Dr. Horváth Csaba, az Interreg Osztrák–Magyar Közös Titkárság vezetője folytatta, aki az Interreg program jó gyakorlatairól és jövőbeli irányairól beszélt. Hangsúlyozta: az Interreg a „hidak építéséről” szól – régiók, intézmények és emberek között.

Az osztrák-magyar projektpartnerek

Az osztrák digitális kompetenciafejlesztési tapasztalatokról Mag. Andreas Polsterer, az OeAD-GmbH – Ausztria oktatási és nemzetköziesítési ügynökségének projektmenedzsere tartott előadást. Elmondta: Ausztriában stratégiai kérdésként kezelik a digitális készségek fejlesztését, programjaikkal és workshopjaikkal már mintegy 50 ezer embert értek el. A digitális önvédelem és online biztonság témáját Nina Hoffer, a NOWA Verein digitális szakértője járta körül, hangsúlyozva: a digitalizáció felelősséggel jár, hiszen nemcsak az eszközöket, hanem a személyes adatokat és az online identitást is védeni kell.

A konferencia második felében a DIGAP projekt konkrét eredményeit mutatták be. Heidi Gaube, a NOWA Verein szakértője ismertette az osztrák tapasztalatokat és az összehasonlító elemzés főbb tanulságait. Elhangzott: Ausztriában három, Magyarországon két fókuszcsoport lekérdezését végezték, és a minőségi kutatás szerint a két ország női lakosságának digitális felkészültsége hasonló. Az okostelefon a legfontosabb eszköz az ügyintézésben és a tanulásban, ugyanakkor a fiatalabbak tartanak az online kommunikáció túlzott térnyerésétől, míg az idősebbek nyitottak, de óvatosak az új megoldásokkal szemben.

A kutatás részletes eredményeit Dr. Szili-Fodor Dóra, a projekt szakmai vezetője, a Pannon Egyetem Gazdálkodási Karának adjunktusa mutatta be. Ismertetése szerint a vizsgálat célja a digitális kompetenciafejlesztő képzések és digitális önvédelmi tréningek megalapozása volt Kelet-Stájerországban és Zala vármegyében, a 15 év feletti női lakosság bevonásával. A kérdőívet Magyarországon 388, Ausztriában 505 fő töltötte ki. A számszerűsített eredmények is azt mutatják, hogy a két ország digitális kompetencia szintje klaszterelemzés alapján is nagyon hasonló. A projekt zárásaként összegző tanulmány és képzési ajánláscsomag készült.