Közel száz érdeklődő vett részt a Pannon Innovációs Napon
Első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Pannon Egyetemen a Pannon Innovációs Napot június 13-án, melynek szervezője a Tudás- és Technológiatranszfer Központ volt.
A megnyitón Dr. Gelencsér András rektor elmondta, hogy a Pannon Innovációs Nap az egyetem számára egy bemutatkozási lehetőség, és célja, hogy az a tudás, ami az egyetemen létrejött, minél szélesebb körben és minél több résztvevő számára tudjon hasznosulni.
Jelenleg az innováció legnagyobb szerepe azoknak a károknak a mérséklése, amik a korábbi technológiai fejlesztések eredményeképp jöttek létre, és a Pannon Egyetemen különösen sok innovációs lehetőség adódik ezek megoldására. „Nem állítom, hogy ezek megoldják a világ gondjait, mindenesetre egy élhetőbb jövőt, egy fenntartható, továbbgondolható jövő lehetőségét teremtik meg számunkra. Ebben szeretnénk előrelépni és ehhez szeretnénk partnereket találni” – zárta mondanivalóját a rektor.
Csillag Zsolt kancellár hangsúlyozta, hogy a 21. századi felsőoktatási intézmények szerepe, céljai alapvetően megváltoztak, kibővültek. Az oktatáson és kutatáson túl innovációs centrumként, szolgáltatóközpontként, kulturális központként, sport- és egészséges életmód biztosító helyként is kell működniük. Ezért valósult meg a fenntartói modellváltás, melynek célja, hogy eszközt adjon a felsőoktatási intézményeknek, hogy gyorsabban tudjanak reagálni a piaci történésekre, és könnyebben tudják megugrani azokat a kihívásokat, amiket a társadalom, a gazdasági környezet állít velük szembe.
Az intézményi szerep bővülését azonban a Pannon Egyetem már több évtizede elkezdte: az elmúlt években több száz kutatás-fejlesztési és innovációs projektnek volt vagy jelenleg is végrehajtója.
Ahhoz, hogy egy felsőoktatási intézmény sikeres és versenyképes legyen a piacon, nemzetközi szinten mérhető szaktudás szükséges, és a Pannon Egyetem ebben az élen jár: a négy világszintű rangsorolásból kettőn az egyetem a legfelső 5%-ba került. A sikerhez szükség van adekvát, releváns tudásra, és motivációval rendelkező piaci partnerekre, akikkel ezeket a kutatásokat közösen véghez lehet vinni.
Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese felidézte, hogy az országos oktatói kiválósági rangsorban a Pannon Egyetem a második helyen áll a Szegedi Tudományegyetem után, sőt, a legtöbb kutató nemzetközi rangsorokban is a top 1-2%-ban szerepel. A 220 kutató-fejlesztő és a 200 PhD hallgató és menedzsment-szervezet évről évre meg tud újulni és megoldást kínál az ipar, a gazdaság, a társadalom igényeire.
Dr. Greinstetter Balázs, a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az egyetemek és az ipari K+F együttműködések pályázati támogatási lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a Ginop pályázatok 2014 és 2020 között közel fele-fele arányban támogattak egyetemeket és vállalkozásokat, míg a 2021-2027-es Ginop+ gerincét a vállalkozásfejlesztés, a kutatásfejlesztés, a munkaerőpiaci beavatkozás, az ifjúsági garancia program, és a felsőoktatási szakképzés adja. A Ginop+ pályázataira közel 100 milliárd forintot szán a magyar kormány.
Dr. Lengyel László, az NKFIH elnökhelyettese a Hivatal egyetemekkel közösen végzett feladatairól beszélt. Munkatársai abban segítenek, hogy a tudás összekapcsolódjon az ipari relevanciával és az innováció ne a polcra kerüljön, hanem hasznosuljon a piacon. Az egyetemi optimalizáció során programokat, képességeket kell hasznosítani, melyeknek értékteremtőnek és szórakoztatónak kell lenniük, és olyan partnereket kell találniuk, akik eredményesen alkalmazzák az innovációkat. A hivatal a láthatóság, a konzorciumépítés, a kutatók tréningezésében és a pályázatírás terén segít a felsőoktatási intézményeknek és a vállalkozásoknak.
Dr. Vonderviszt Lajos a Tudás- és Technológiatranszfer Központ vezetője ismertette a központ tevékenységét. Elmondta, hogy az innováció csapatmunka, az egyetem, az ipar és a hatóságok együtt támogatják a feladatokat, és ezen az együttműködésén múlik a siker. Feladatuk, hogy a keletkezett tudás hasznosuljon, kikerüljön a piacra, képviselje az egyetem érdekeit, valamint védjék a szellemi alkotásokat, feltárják az egyetemi kapacitásokat és kapcsolatokat alakítsanak ki. Végezetül azt üzente a partnereknek, hogy támogatni kell a felsőoktatást, ennél jobb befektetés nincs.

