Jubileumi Tudományünnep: össztűz alatt a tudomány
A modern civilizáció fennmaradásának záloga a tudomány fejlődése, amelynek alapvető feltétele a szabadság, a kételkedés és a kritikus gondolkodás. Egyebek mellett erről is beszélt Gelencsér András akadémikus a Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának közös Jubileumi Tudományünnepén. Az ünnepségen a tudomány társadalmi szerepéről, a kutatói közösségek felelősségéről és a tudás továbbadásának jelentőségéről is szó esett, emellett kutatói elismeréseket és ösztöndíjakat adtak át, valamint új PhD-doktorokat avattak.
A tudományos élet eredményeinek és szereplőinek ünneplése mellett a tudomány jelenéről és jövőjéről is fontos gondolatok hangzottak el a Pannon Egyetem Jubileumi Tudományünnepén, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendeztek meg csütörtökön. Az ünnepségnek az egyetem veszprémi központja adott otthont.

Kurdi Róbert, a Pannon Egyetem általános rektorhelyettese köszöntőjében a tudományos közösség összetartozását és a tudás továbbadásának fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az egyetemi hétköznapokban rendszerint az aktuális feladatokra, egy-egy előadásra, kísérletre vagy kéziratra összpontosítanak, a Tudományünnep azonban alkalmat ad arra is, hogy megálljanak, számba vegyék az elért eredményeket, és közösen ünnepeljék a kutatók, az új doktorok és a tehetséges hallgatók sikereit.
A rektorhelyettes külön kitért arra, hogy a tudomány fejlődése nemzedékeken átívelő folyamat, amelyben meghatározó szerepük van a tanároknak, témavezetőknek és kutatói közösségeknek. Ennek kapcsán megemlítette az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettjét, Kenso Soai professzort, a Pannon Egyetem 2015-ben avatott díszdoktorát is, akinek tudományos eredményeit a kutatói kíváncsiság és a kezdetben aprónak tűnő felfedezések jelentőségével állította párhuzamba.
– A tudomány iránti bizalmat a munkánkkal érdemeljük ki. Azzal, hogy ellenőrizzük az eredményeinket, nyitottak maradunk a szakmai vitára, és világosan megkülönböztetjük azt, amit már tudunk, attól, amit még vizsgálunk – fogalmazott Kurdi Róbert.
A tudomány szabadsága a civilizáció jövőjének záloga
A tudomány társadalmi szerepéről és az azt fenyegető veszélyekről Gelencsér András akadémikus, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának elnöke beszélt ünnepi köszöntőjében. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség mai élete elképzelhetetlen lenne a tudomány vívmányai nélkül. A mindennapjainkat meghatározó technológiák, az orvostudomány, az energiaellátás vagy éppen a modern társadalmak működésének alapjai mind a tudományos megismerés eredményeire épülnek. A tudomány fejlődése ezért nem csupán a haladás egyik eszköze, hanem civilizációnk fennmaradásának záloga is.

Gelencsér András ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban a tudomány egyre inkább össztűz alá kerül. Miközben az emberiség minden korábbinál nagyobb mértékben támaszkodik a tudomány eredményeire, a tudományos ismeretekkel szembeni bizalmatlanság, a megalapozatlan állítások és az emberi tudatlanság is komoly kihívást jelentenek. Az akadémikus az emberi hülyeség problémáját sem kerülte meg, rámutatva arra az ellentmondásra, hogy a tudomány vívmányait természetesnek vesszük, miközben magát a tudományos megismerést és annak eredményeit sokszor megkérdőjelezzük.
Beszédének egyik központi gondolata a tudomány szabadságának megőrzése volt. Hangsúlyozta, hogy a tudomány legfontosabb ismérve éppen a szabad gondolkodás: a kérdések feltevésének, a kételyek megfogalmazásának és a kritika gyakorlásának lehetősége. A tudomány feladata ugyanis nem az, hogy megkérdőjelezhetetlen igazságokat hirdessen, hanem hogy folyamatos vizsgálódással, bizonyítékokkal és szakmai vitákkal közelebb jusson a világ megértéséhez.
A tudomány szabadságának védelme így nem kizárólag a kutatók ügye. A társadalom egészének érdeke, hogy a tudományos munka függetlenül, a kritikus gondolkodás és a szakmai autonómia megőrzésével folytatódhasson.
A tudás akkor ér igazán sokat, ha a társadalom is hasznosítani tudja
Kovács Ilona akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese a tudományos közösségek és az intézmények közötti együttműködés jelentőségét emelte ki. Beszédében a veszprémi tudományos élet és az Akadémia kapcsolatát olyan értéknek nevezte, amely a különböző tudományterületek, kutatóintézetek, az egyetem és a város együttműködésére épül.
Hangsúlyozta, hogy a tudományos eredményeknek a társadalmi és gazdasági döntésekben is hasznosulniuk kell. Példaként a Balatont említette, amelynek jövőjéről csak megalapozott tudományos ismeretek birtokában lehet felelős döntéseket hozni. Ehhez azonban nem elegendő a kutatási eredmények megszületése: fontos az is, hogy a tudomány képviselői és a döntéshozók között folyamatos, érdemi párbeszéd alakuljon ki.
A főtitkárhelyettes a tudományos és kulturális örökség megőrzését, valamint a fiatal kutatók bevonását is fontos feladatnak nevezte. Kiemelte, hogy az Akadémiának nem zárt tudományos közösségként, hanem a kutatók széles körét megszólító, szakmai kapcsolatokat és együttműködéseket ösztönző szervezetként kell működnie.
Száz év tudományos kutatás a Balaton szolgálatában
Az ünnepség tudományos előadását dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója, kutatóprofesszora tartotta „Szabadság és tudomány a 100 éves Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben” címmel. A professzor egy alcímet is adott előadásának: „100 év magány, mágikus realizmus a Balaton partján és annak vizében.”
A centenáriumát ünneplő intézet munkássága szorosan kapcsolódik a Balaton természeti értékeinek megismeréséhez és megőrzéséhez. A kutatások jelentősége messze túlmutat a tudományos eredményeken: a tó ökológiai állapotának megértése, a vízi ökoszisztémák vizsgálata és a környezeti változások nyomon követése a régió jövőjét érintő döntésekhez is nélkülözhetetlen tudást biztosít. Az intézet főigazgatója méltatta az alapító, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gróf Klebelsberg Kuno jelentősségét is.
Elismerések a tudomány szolgálatában
A Jubileumi Tudományünnep hagyományosan a kiemelkedő tudományos teljesítmények elismerésének is alkalmat ad.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polinszky-díját dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Pannon Egyetem díszpolgára és címzetes egyetemi docense vehette át. A 2001-ben alapított kitüntetéssel a műszaki, természettudományos és gazdasági területen kiemelkedő érdemeket szerzett szakembereket ismerik el. Dr. Simon Attila a gazdasági területen végzett kiemelkedő szakmai munkájáért részesült az elismerésben.
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Év Kutatója Díját idén három, 45 év alatti, kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutató kapta meg:
- Nyéki Anikó Éva, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, az agrárdigitalizáció és a precíziós növénytermesztés kutatója, aki a mesterséges intelligencia agráriumi alkalmazásában is jelentős eredményeket ért el.
- Járvás Gábor, a Pannon Egyetem Bio-nanotechnológiai és Műszaki Kémiai Kutatóintézetének igazgatója, tudományos főmunkatársa, akinek kutatásai a bioanalitika, a molekuláris diagnosztika és a daganatos betegségek korszerű diagnosztikai lehetőségeinek fejlesztésére irányulnak.
- Tóth Balázs István, a Soproni Egyetem Lámfalussy Kutatóközpontjának igazgatója, aki a regionális tudomány, a területi tőke és a városi fejlődés vizsgálatában végzett kiemelkedő kutatómunkát.
Az elismeréseket Kovács Ilona akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese és Gelencsér András, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának elnöke adta át.
Új doktorokat avattak, tehetséges hallgatókat jutalmaztak
Az ünnepségen 13 új PhD-doktort avattak a Pannon Egyetemen. Az avatottak az anyagtudományok és technológiák, a bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok, az informatikai tudományok, valamint a környezettudományok területén szerezték meg tudományos fokozatukat.

A rendezvényen a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók is elismerésben részesültek. Pannon Start Ösztöndíjat 18 elsőéves hallgató nyert el, akik fejenként egymillió forintos támogatást kapnak tanulmányaik első évében. Az ösztöndíj célja a kiemelkedő felvételi eredményt elért, tehetséges és elkötelezett hallgatók támogatása.
A 2026/2027-es tanévben 22 hallgató részesült Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban, míg a Veszprémi Vegyészekért Alapítvány által meghirdetett Polinszky Károly-ösztöndíjat öt mérnöki kari hallgató – Ferencz Orsolya, Fodor Levente, Hopotószki Erik, Hopotószki Márk és Tóth Levente – nyerte el.
Fotó: Gáti Kornél, Pannon Egyetem

