Feltárni a láthatatlant - Egy feltörekvő szakterület fejlődése
Technológia a kutatás szolgálatában
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a mérnöki és orvosi kutatásokhoz kapcsolódó új generációs vizsgálati technológiákra, amelyek a korábbiaknál jóval nagyobb felbontással és részletességgel képesek feltárni a világ titkait. Ezek az eszközök nem csupán a tudományos fejlődést szolgálják, de az iparban és az egészségügyben is új lehetőségeket nyitnak. Magyarországon is csak néhány labor büszkélkedhet ezekkel a speciális berendezésekkel, amelyek a régióban kiemelt kutatási és oktatási szerepet töltenek be, ezek közül az egyik a Pannon Egyetemen található. Kovács Andrást az Anyagmérnöki Intézeti Tanszék adjunktusát kérdeztük.
Mérnöki precizitás kontra orvosi alkalmazás
Ha CT-ről beszélünk általában egy kórházra, de legalábbis az orvostudományra asszociálunk - kezdem a beszélgetést, rátérve magára az eszközre. Az orvosi eszközök nagyobb mérettartományokban, például 250-400 mikrométeres felbontással dolgoznak, addig a mérnöki célú berendezések akár 5-10 mikrométeres részleteket is képesek feltárni. Ezek a különbségek meghatározzák, hogy az adott technológia milyen típusú vizsgálatokra alkalmas: egy orvosi CT például nem tud olyan precíz részleteket vizsgálni, mint egy mérnöki eszköz, de az orvosi célokhoz szükséges nagyobb struktúrák elemzésére tökéletesen megfelel – kapok választ a kérdésemre, miszerint miben különbözik az egyetemen található műszer attól, amit a kórházban használnak. A technológia kutatása rövid múltra tekint vissza: az egyetemek számára mindössze 10-15 éve vált hozzáférhetővé, és azóta rohamos fejlődésnek indult – teszi hozzá.
András több, mint 7 éve foglalkozik a CT vizsgálatokkal, szerényen megjegyzi neki ez a munkája, ez a normális, hogy mindenbe belelát. – „Minden egy pályázati lehetőséggel kezdődött. Megkerestek én pedig nagyon szívesen vállaltam.” Folyamatos tanulással sajátítottam el használatát. Az alapokat megmutatták - mondta, utalva arra, hogy az eszköz kezelésének mélyebb ismereteit gyakorlat közben, tapasztalatok útján lehet elsajátítani. Minden anyag, minden mérés egyedi. Volt, hogy poloskát (rovar a szerk.) kellett vizsgálni, van, hogy betontömböt.
Dr. Kovács András, adjunktus
Anyagmérnöki Intézeti Tanszék Röntgentomográfja, és annak röntgencsöve
3D nyomtatott fém próbatestek
(Kámán András)
Anyagmérnöki Intézeti Tanszék Röntgentomográfja, és annak röntgencsöve
Az egyik kiemelkedő projekt a Somló-hegyi leletek eredeti állapotának vizsgálata volt – folytatjuk a témával, ami beszélgetésünk alapját adta. A régészeti feltárás során egy lezárt korsót ástak elő, amelyek tartalma rendkívül fontos információt hordozott a múltbeli tárolási módszerekről. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az edény tartalmát eredeti állapotában és elrendezésben lehessen megvizsgálni, még azelőtt, hogy a leletek restaurálása megkezdődött volna. A legutóbbi szkennelési vizsgálatok során egy kivételes állapotban fennmaradt, több mint háromezer éves arany nyakéket azonosítottak, amely Európában is ritkaságnak számít – meséli büszkén András.
A vizsgálatokról kérdezem, így megtudom azt is, hogy az első képek megtekintésekor a régészek azonnal felismerték, hogy a lelet különösen értékes. Bár kezdetben más aranytárgyra számítottak, a nyakék felfedezése valóságos „heuréka-pillanatot” jelentett mindenki számára. A nyakék a Nemzeti Múzeumban állították ki, a Seuso-kincs kiállításához is kapcsolódó Széchenyi-teremben, külön vitrinben tekinthető meg.
Bár e felfedezés érzelmi hatását nehéz szavakba önteni, azért mégis megkértem erre. „- A régészeti munkák során folyamatosan lenyűgöz, hogy egy olyan lelethez, tárgyhoz érhetek hozzá, amelyhez 3000 évvel ezelőtt valaki szintén hozzáért. Mint egy időutazás. Egy tizenötezer éves mamutfog vagy egy római kori agyagedény éppúgy ámulatba ejt, mint az említett a több ezer éves nyakék. Ezen kívül, olyan szakemberekkel dolgozhatok együtt, akik szakmájuk legjobbjai” – teszi hozzá, majd azt is elmondja, munkáján keresztül kicsit már mindenhez ért.
Az "Arany Nyakék" edényben CT-felvétel;
Dr. Tarbay Gábor, Dr. Péterváry Tamás és Soós Bence, régészek, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Magyar Nemzeti Múzeum
Ősi maradványok a laborban: Rudapithecus hungaricus és más különleges vizsgálatok
A Rudapithecus hungaricus fogainak vizsgálata izgalmas fejezetet jelentett a labor történetében. Kordos professzor, aki a Földtani Intézet egykori főigazgatója, személyesen is részt vetta Rudapithecus hungaricus maradványainak feltárásában. Együtt vizsgáltuk a faj tejfogait, amelyek alapján a professzor nemcsak az egyed nemét – nőstény –, hanem a korát is képes volt meghatározni – meséli András. Az ősi maradványok vizsgálata mellett néha szokatlan feladatok is előkerülnek. Az egyik ilyen alkalommal például egy ősi borostyánba zárt pók tanulmányozása során azt kellett megállapítani, hogy a pók milyen nemű egyed volt – mindezt a szájszervek alapos vizsgálata alapján. Bár az ilyen pillanatok olykor kihívásokkal és ebben az esetben viszolygással is járt, izgalmas feladatként éltem meg. Amúgy hím egyed volt – jegyzi meg nevetve.
Hallgatók bevonása és oktatási célok
Nyilvánvaló, hogy András szenvedéllyel végzi a munkáját, de vajon mi a helyzet a hallgatókkal? Minden felfedezés nemcsak a kutatók, hanem az egyetemi hallgatók számára is érdekes. Az anyagszerkezeti vizsgálatokkal foglalkozó laborban vegyész-, mechatronikai és anyagmérnök hallgatók is lehetőséget kapnak arra, hogy a technológia segítségével hasonló tárgyakat tanulmányozzanak. A cél kettős: egyrészt a hallgatók megismerhetik a vizsgálatok elméleti és gyakorlati alapjait, másrészt a technika jövőbeni alkalmazásához szükséges tudást szerezhetnek. Szerencsére érdekli a hallgatókat, kíváncsiak – osztja meg András.
Együttműködés az egyetemen
Az egyetemünkön belül számos területen alakítottunk ki szoros együttműködést. A Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratórium évek óta foglalkozik műanyagok kutatásával, a CT-vizsgálatokkal tudjuk segíteni kutatásaikat. Az összefogás már több nemzetközileg is elismert publikációt eredményezett D1-es kategóriában. Hasonlóan hatékony az együttműködésünk a 3D nyomtatással foglalkozó laborral és az Anyagmérnöki Intézeti Tanszékkel is, ahol kötőanyagok, cementhabarcsok, betonok és geopolimerek belső szerkezetét elemezzük. Célunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük ezeket az eredményeket, és további érdeklődőket vonzzunk be a kutatásokba.
Bronból készült fibula CT-felvétel
Mamut fog CT-felvétel
Mamut állkapocs CT-felvétel
Közép-európai tudományos összefogás és interdiszciplináris kutatások
A kutatási területeinket tekintve nem hétköznapi dolgokkal is foglalkozom: például műholdalkatrészek elemzése is szerepel a munkáim között. Ezek a vizsgálatok is különlegesek, hiszen Ausztriában is kevés labor foglalkozik hasonlókkal. Jelenleg folyamatosan építjük nemzetközi kapcsolatainkat: együttműködünk cseh, szlovák és szlovén kollégákkal, hogy egy közép-európai kutatói hálózatot hozzunk létre. Egymás konferenciáin rendszeresen részt veszünk, és a jövőben EU-s projektekben való közös részvételre is nyitottak vagyunk. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az interdiszciplináris kutatások elindulásának kezdeti fázisában kapcsolódtunk be ebbe a fejlődő területbe – meséli büszkén.
Az elmúlt évek során egyetemi támogatással sikerült egy évente megrendezett tudományos konferenciát létrehozni, amely a kezdetektől dinamikusan növekszik. A rendezvény már nemcsak a kutatók, hanem az ipar számára is vonzó: szoftvereket és műszereket forgalmazó cégek is bemutatják újdonságaikat.
Innováció az anyagtudományban
Az anyagtudomány területén szintén rendkívüli eredményeket értünk el. Például a fröccsöntött műanyagokat vizsgálva kiderült, hogy szinte mindegyik tartalmaz légpórusokat, amelyek gyártási hibákra utalhatnak. A gyártók gyakran hozzák el hozzánk a termékeiket, hogy feltárjuk azok lehetséges hibáit, amelyek töréshez, repedéshez vezethettek. Az ilyen jellegű diagnosztika hasonló egy orvosi CT-vizsgálathoz: belső struktúrákat elemezve tudjuk megállapítani a problémák okait. Ez különösen értékes a Veszprémben működő cégek számára, akik egyre gyakrabban keresnek fel minket. Nehéz elmondani egy cégtulajdonosnak, hogy a terméknek, amelyet legyártott nagy része hibás. Azonban ez lehetőséget ad arra, hogy még időben, vevőknek okozott kár és presztízsveszteség nélkül elhárítsák a műszaki hibákat.
Szerző: Tudósné Ódor Eszter
