A gyászfeldolgozás segítése digitális történetmesélés segítségével

Hardi Ninetta, a Pannon Egyetem Humántudományi Karának óvodapedagógus hallgatója, mai cikkében a gyászfeldolgozás különleges szerepére világít rá a gyermekek életében. A veszteségek – legyen szó egy játékról, költözésről vagy akár egy válásról – a gyermekek számára szubjektív és gyakran nehezen feldolgozható élmények. A mágikus gondolkodásuk miatt gyakran saját magukat hibáztatják a történtekért. Ninetta írása arra fókuszál, hogyan segíthetjük a gyerekek gyászfeldolgozását digitális történetmesélés eszközével, ami játékos és támogató módon járulhat hozzá a veszteség feldolgozásához (moderniskola.hu)

A gyászfeldolgozás egy univerzális, de mégis egyéni folyamata a veszteség megélésének. A gyerekeket érő gyász feldolgozásának folyamata különösen sajátos ezért kiemelt figyelmet igényel.

 A veszteség nagyon szubjektív dolog még a gyerekeknél is. Számukra veszteség lehet például egy hajvágás, egy ürítés, egy játék elvesztése, a költözés és a válás is. Az általam felsorolt veszteségek feldolgozását megnehezíti számukra az életkori sajátosságukból adódó mágikus gondolkodásuk. Ez azt jelenti, hiszik, hogy gondolataikkal, szavaikkal, cselekedeteikkel közvetlenül befolyásolják a körülöttük lévő világot. Ebből az következik, hogy az őket érintő veszteség okát sokszor összekapcsolják magukkal. Nekünk felnőtteknek feladatunk többek között az is, hogy a mindennapok során a gyerekek gyászfeldolgozását segítsük. Ezért fontos, hogy mindent tudjunk a gyermekekben kialakult halálképéről. Gyermekkorban 3-5 éves korig a gyermekek a halált még nem végleges hanem átmeneti állapotnak tartják, 5-9 éves korig pedig a halált megszemélyesítik, élő személyként képzelik el, a késői gyermekkorban pedig egy testi folyamatnak tekintik a halált, de ambivalens érzéseik vannak ezzel kapcsolatban (Révész, 2021). 

Ezeket tudva már könnyebben mehetünk bele egy beszélgetésbe a gyerekekkel a halálról és a veszteségekről. Ez a téma ugyanis az elmúlt időben sok helyen, főleg, ahol kisgyermek is jelen van, tabutémává vált. „A tabusítás viszont óhatatlanul félelmet, hárítást hoz magával” (Révész, 2021). „A tabusítás, a felesleges távoltartás nem segíti a gyerekeket, inkább csak növeli az ismeretlenséget, és így a félelmet” (Révész, 2022). „Ez egy paradoxon, ugyanis minél inkább foglalkozunk vele, intellektuálisan és érzelmileg, annál kevésbe lesz félelmetes. Ezért preventív, mert a későbbi, esetleges veszteségek esetén már lesz kapaszkodó, a már kialakult attitűd segít a gyászfolyamatban” (Révész, 2021). 

A gyermekek gyászfeldolgozását többféleképpen is tudjuk segíteni. Az emlékezés bármilyen formája segíti a gyászfolyamatot, a fényképek nézegetése is jó lehet, de bármi olyan tevékenység, ami az elhunyt szerettünkre emlékeztet. Lehet a kedvenc süteménye, vagy kedvenc étele, amit együtt elkészítünk és ezáltal rá emlékezünk. Esetleg elmegyünk arra sétálni, ahol vele voltunk. A téma feldolgozását párhuzamok vonásával is tudjuk segíteni. Ilyen például a természet, az évszakok váltakozása és persze az állatok, amik amúgy a gyerekek körében az egyik legkedveltebb téma. Ugyanis sok állat hasonlóan viselkedik a halál és a gyász során, mint az emberek. 

Persze azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mennyi gyerekkönyv létezik már, amelyek ezzel a témával foglalkoznak. A könyveket és a bennük rejlő meséket már régóta használják a gyereknevelés során. A mai modern világban viszont egyre inkább változnak az olvasási és mesehallgatási szokások. Itt említeném meg a témánk másik fontos építő elemét a digitális történetmesélést. 

A digitális történetmesélés lehetővé teszi, hogy „a klasszikus történetmondás módszertanát ötvözve a multimediális eszközökben rejlő lehetőségekkel képessé tegyenek bárkit identitásuk és saját élettörténeteik vagy traumáik mozgóképes elbeszélésére” (Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ, 2021). Témái között kezdetekben leginkább a pszichológia, szociológia, mentálhigiéné és az emberi jogi témák állnak. Mára már azonban túlmutat ezeken a témákon. Elkészítéséhez csupán néhány alkotóelemet kell figyelembe venni: 

• az alkotó egy olyan témát válasszon, ami hozzá közel áll, és saját szemszögéből dolgozza fel a történetet, 
• tartalmazzon személyes reflexiókat, 
• a történet időbeliségeket ábrázoljon, 
• jelenetek legyenek benne (állóképekből /illusztrációkból /videós összeállításból válogatjuk bele a produktumokat), 
• a hatás érdekében helyezzünk bele aláfestő zenét és hangeffekteket, . 
• Az ideális hossza egy digitális történetnek 2-3 perc (Lanszki, 2016).

A digitális történetmesélés a gyermekek gyászában egy nagyon jó lehetőséget ad az érzelmek kifejezésére és feldolgozására, segíti a múltbeli emlékek megőrzését. A gyakorlatban úgy képzeljenek egy digitális történetmesélést, mint egy diafilmet, csak itt a mese szövegét nem olvasni kell, hanem vagy a mese alá mondjuk a szöveget, vagy zenével és hanghatásokkal festjük a mese alá a mondanivalót. 

Miképp tudjuk használni ezt gyerekek között? 

Készíthetünk animációt vagy rajzfilmeket, amelyek segítenek megérteni a veszteséget bármely témában, készíthetünk digitális naplót vagy emlékkönyvet, amelyben a gyerekek elmesélhetik érzéseiket, és elkészíthetjük akár azt a mesét is, amelyben a gyermek eljátssza, hogyan játszott egy rég elvesztett játékával vagy egy már elhunyt kedvencével, szerettével. 

Összességében a digitális történetmesélés vizuális és interaktív természete miatt különösen alkalmas arra, hogy támogassa az óvodáskorú gyermekek gyászfeldolgozását. Segít az érzelmek kifejezésében, a halál fogalmának megértésében, valamint biztonságos és támogató közegben kínál lehetőséget a veszteség feldolgozására, és az arról folytatott beszélgetésre.

Irodalomjegyzék:

Bűvösvölgy médiaértés-oktató központ: Mire jók a digitálisan elmesélt történetek?. https://buvosvolgy.hu/tudastar/cikk/Mire_jok_a_digitalisan_elmeselt_tortenetek (Hálózati közlés, a letöltés időpontja: 2025.02.12.)

Kék vonal: Hogyan lehet segíteni a gyermekeket a gyászban?. https://kek-vonal.hu/tudastar/hogyan-lehet-segiteni-gyermekeket-a-gyaszban (Hálózati közlés, a letöltés időpontja: 2024.11.17.)

Lanszki A. (2016).  Digitális történetmesélés és tanulói tartalom(re)konstrukció. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/digitalis-tortenetmeseles-es-tanuloi-tartalomrekonstrukcio (Hálózati közlés, a letöltés időpontja: 2025.02.12.)

Révész R. L. (2021) Prevenciós előadások lehetőségei mesékkel – a veszteségek, a halál, a gyász, és a válás témájában, az óvodában és az iskolában. https://www.gyasztanacsado.com/irasaim/ (Hálózati közlés, a letöltés időpontja: 2024.11.17.)

A sorozat a Pannon Egyetem és a Modern iskola együttműködésével valósul meg. A sorozatot szerkesztő egyetemi oktatók Kubinger-Pillmann Judit és Bognár Amália. A cikkeket tördeli Tóth Éva főszerkesztő. A sorozat összes része ezen a linken érhető el.