Digitális pedagógia az óvodai hétköznapokban – interjú
A moderniskola.hu vendégei dr. Kubinger-Pillmann Judit egyetemi docens, Pannon Egyetem Humántudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Digitális lét - digitális kultúra kutatócsoport vezetője, és Kurczné Hopka Noémi a Pannon Egyetem Humántudományi Karának nappali tagozatos óvodapedagógus hallgatója, akikkel a nemrég lezajlott online módszertani konferencia kapcsán beszélgettek. (Forrás: moderniskola.hu)
Kedves Judit, a 2022 januárjában indult módszertani konferenciasorozat a hatodik állomásához érkezett, ahol az óvodai hétköznapok kontextusában vizsgáltátok a digitális pedagógia világát. Mesélj egy kicsit arról, milyen út vezetett idáig!
2022 januárjában még közel jártunk a COVID időszakhoz, így fontos volt, hogy egy olyan konferencialehetőséget valósítsunk meg a Pannon Egyetem Humántudományi Karán, amely az online térben is lebonyolítható. Ekkor még nem gondoltuk, hogy ez a januári konferencia egy egész sorozatot fog elindítani. Idővel azonban rájöttünk, hogy komoly igény mutatkozik erre a konferenciaműfajra, így újabb és újabb állomásait szerveztem meg ennek a konferenciasorozatnak, rendszeresen péntek délután 15 órától félévente egyszer.
dr. Kubinger-Pillmann Judit
De ne szaladjunk ennyire előre az időben, hiszen érdemes sorra venni azokat a témákat, amelyek a konferenciasorozat egyes állomásain előkerültek, hiszen ez is magyarázatot adhat a rendezvény népszerűségére. Elsőként Utak a digitális pedagógiában címmel szerveztünk konferenciát, ahol iskolafoktól függetlenül kerestük a választ a digitális pedagógiával kapcsolatos kérdésekre. A második online találkozás a szakoktatás és a digitális pedagógia kontextusában szerveződött. A harmadik online konferencia során már az óvodai nevelés és a közoktatás információs társadalommal való kapcsolódásait vizsgáltuk. A negyedik állomás digitális pedagógiai jó gyakorlatokat mutatott be iskolafoktól függetlenül. Ezen konferencia különlegességét adta, hogy a jó gyakorlatokat nagyrészt a Pannon Egyetem Humántudományi Karán végzett levelezős hallgatók mutatták be, ami azért is értékes, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a képzésen túl ezekbe a szakmai közösséget formáló rendezvényekbe is bevonjuk a hallgatóinkat. A konferenciasorozat ötödik állomása során megpróbálkoztunk azzal, hogy az alternatív pedagógiák és a digitális pedagógia kapcsolódási lehetőségeit vitassuk meg. Nagy örömünkre szolgált, hogy itt is sikerült több előadót megszólítanunk, annak ellenére, hogy az alternatív pedagógiák esetén a digitalizációhoz való kötődés nem elsődleges.
A hatodik Online Módszertani Konferencia témája már tervezetten a digitális pedagógia az óvodai hétköznapokban volt, hiszen szerettünk volna rávilágítani arra, hogy mennyi értékes kezdeményezés, lehetőség, jó gyakorlat kapcsolódik az óvodai nevelés és a digitális kompetenciafejlesztés világához. A konferencia részletes programját ezen a linken ezen a linken tanulmányozhatják.
Mindez azért is fontos, mert 2022 őszétől a Pannon Egyetem Humántudományi Karán is működik óvodapedagógus alapképzés nappali és most már levelezős formában is. Az óvodapedagógus alapszak szakfelelőseként szívügyemnek tekintem, hogy a leendő óvodapedagógusokat professzionális szinten fel tudjuk készíteni az óvodai nevelés és a digitalizáció lehetőségeire és kihívásaira is.
Az érdeklődők az előadások révén ízelítőt kaphattak arról, hogy a digitális pedagógia alkalmazásának jelenleg milyen lehetőségei, jó gyakorlatai mutatkoznak az óvodai nevelésben, az óvodai mindennapokban. Hol vannak ebben a folyamatban jelenleg a szülők és a tapasztalataitok szerint hogyan állnak hozzá a digitális pedagógiához?
A szülőkkel való élő, aktív kapcsolat elengedhetetlen, hiszen a gyermekek nevelésének alapvető színtere a család. A digitális világhoz való egészséges hozzáállás kialakításában csak úgy lehetünk eredményesek, ha a szülőkkel közösen alakítjuk, formáljuk a gyermekek attitűdjét. Mindehhez pedig elengedhetetlen a szülők bevonása azokba a projektekbe, feladatokba, amelyek a gyermekek digitális kompetenciafejlesztését szolgálják. Így a szülők a bevonódás révén maguk is megtapasztalhatják, hogy a digitális világgal való találkozás nem azonos azzal, hogy egy 3-4 éves gyermeket egy telefon elé ültetünk. A szülők szemléletformálását segíthetjük, támogathatjuk minden olyan óvodai rendezvénnyel, feladattal, ahol jó gyakorlatot, példát mutatunk arra, hogy miért nem ildomos az online világ rengetegébe idő előtt elengedni a gyermekünk kezét, miért fontos az, hogy ebben a rengetegben kellő felkészültséggel és felszereléssel induljanak később vándorútra a mostani ovisok.
A Digitális Témahétre való felkészülésben is partnerként vontuk be a szülőket, így az óvoda intézményvezetője mindenről tájékoztatta őket. A Témahét utolsó napjára, valamint az április 30-ai egyetemi zárókiállításra a szülőket is meghívtuk, így ők is bepillantást nyerhettek az egész heti programsorozatba, a tevékenységekbe. Igazán jó volt látni, ahogy a szülők is kipróbálták a játékokat és megtapasztalhatták, hogy miként lehet értékteremtő módon bevonni az óvodai nevelés életébe a digitális pedagógiai módszertárt.
Miért fontos a digitális állampolgári kompetenciák megismertetése már az óvodáskorú gyermekekkel is?
Hiba volna azt gondolnunk, hogy az óvodáskorú gyermekeket idő előtt digitális eszközök elé kellene ültetni, hiszen erre nincs szükség és nem is tanácsos. Az azonban tény, hogy számos kisgyermek úgy érkezik az óvodába, hogy az otthoni környezetének már része egy-egy digitális eszköz. Ennek tükrében pedig értékes lehet, ha a gyermekek mentális érettségének szintjén szóba kerülnek olyan témák, amelyek a digitális állampolgári kompetenciákhoz kapcsolódnak. Példának okáért: digitális egészségvédelem, digitális kommunikáció, digitális etikett, digitális biztonság. Módszertanilag számos lehetőség kínálkozik, hogy ezekről a témákról az óvodáskorú gyermekekkel is lehessen beszélgetni, játszani. Ilyen formában a játékba integrálva, a mindennapi nevelési feladatok között jelenhetnek meg a digitális állampolgári kompetenciák megismertetésének, feltérképezésének és fejlesztésének útjai.
Kifejtenéd Judit, hogy felsőoktatás és óvoda hogyan tudott együttműködni a Digitális Témahétre?
A Digitális Témahétre való felkészülésben egy olyan utat követtünk, amely egyedülállónak tekinthető, hisz egy felsőoktatási intézmény (Pannon Egyetem Humántudományi Kar) és egy óvoda (Veszprémi Körzeti Ringató Óvoda) együttműködésében valósult meg a program. A projekt különlegessége, hogy az óvodás gyermekek foglalkozásait a Digitális Témahéten a másodéves nappalis óvodapedagógus hallgatóink vezették leendő óvodapedagógusként. A Ringató Óvoda 9 óvodapedagógusa (óvodai oldalról), valamint a Pannon Egyetem Humántudományi Karának két kollégája (felsőoktatási oldalról) segítette, mentorálta a hallgatókat.
Első hallásra ez még nem is tűnhet annyira különlegesnek, de mégis az volt, hiszen három területnek kellett folyamatosan együttműködnie, egyeztetnie, szerveznie, hogy minden időben elkészüljön és a program valóban értékteremtő legyen.
A másodéves, nappalis óvodapedagógus hallgatóinknak a tavaszi szemeszterben volt egy órája, amelynek keretében az óvodai digitális kompetenciafejlesztés lehetőségeivel ismerkedtek meg. Ezen tantárgy keretén belül a legnagyobb volumenű feladatuk az volt, hogy el kellett készíteni a programot a Digitális Témahétre. Ez a tantárgy azért volt fontos, mert így a hallgatók tanrendjébe is illeszkedett ez a feladat. Az óvodapedagógus hallgatóink már az első félévtől mennek gyakorolni az óvodába, így a helyszín és a támogató óvodapedagógusi mentorháttér is rendelkezésre állt.
Digitális Témahét csoportkép
A hallgatókat az egyetemi órán hétről hétre támogattuk elméleti, szakirodalmi háttérrel, hiszen enélkül a gyakorlat sem valósulhat meg, majd kitaláltuk a Digitális Témahét konkrét témáját. A hét minden napjáért két-három hallgató felelt, akik folyamatosan együtt gondolkoztak, dolgoztak és egyeztettek az egyetemi és az óvodai mentoraikkal is. Az óvodai mentorok folyamatosan, fáradhatatlanul segítették a hallgatóinkat számos ötlettel, gyakorlati megvalósítási lehetőséggel. Nagyon fontos volt a pontos tervezés, a feladatok megfelelő beosztása, a rendelkezésre álló idő praktikus kihasználása, hiszen a hallgatóknak nemcsak ez a feladata volt a szemeszterre. A projekt sikerében óriási szerepe volt annak is, hogy a résztvevő óvodások nyitottan, érdeklődve vettek részt a feladatokban.
Ki kell emelnem, hogy a projekt megvalósításában nagy segítséget jelentett, hogy a Pannon Egyetem Humántudományi Karának vezetése, valamint a Veszprémi Ringató Körzeti Óvoda intézményvezetője is bizakodva, támogató attitűddel segített bennünket.
Az Így játszunk MI! projektünk sikerének titka valóban abban rejlett, hogy az egyetem és az óvoda partnerként, egymást kiegészítve, a leendő óvodapedagógusok tanulási, formálódási, fejlődési lehetőségét látták a közös munkában, ami meg is hozta a gyümölcsét, hiszen a Maker’s Lab különdíját és Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. különdíját is sikerült megnyernünk a Digitális Témahéten.
A projektünkről részletesen itt olvashatnak.
Noémi, hallgatói szemmel bemutatnád azt, mivel foglalkoztatok? Milyen pluszt ad ez a képzés során?
A mesterséges intelligencia alkalmazhatóságával foglalkoztunk óvodai környezetben. Célunk az volt, hogy a digitális és analóg világot oly módon közelítsük egymáshoz, ami belefér az óvodai mindennapokba és a gyermekek készség és képességfejlődését is szolgálja.
A hét folyamán a gyerekeket, a pedagógusokkal együttműködve, az algoritmikus gondolkodás, az unplugged kódolás és a padlórobotok világába vezettük be, ötvözve mindezeket mesei, ének-zenei és testnevelési elemekkel. A testrészektől a színeken és formákon át az érzelmek világáig jutottunk bevonva a kinesztetikus, auditív és vizuális tanulási helyzeteket is. A nagyrészt saját kezűleg elkészített, újrahasznosított tárgyakból készült játékok nemcsak a szakmánkból eredő találékonyságra, hanem a lehetőségek tárházára és a fenntartható működésre, fejlődésre is invitálták a digitális témahét résztvevőit.
A projekthét, ami igazából több hónapot is felölelt, leendő pedagógusként épp úgy formált minket, mint ahogy emberként is. Hallgatókként, a foglalkozásokat vezetve, olyan helyzeteket próbálhattunk ki, amik gyakorlati tudásunk alapjait fogják képezni. Amellett, hogy elsajátíthattunk egy gondolkodásmódot, ami a fejlődés iránti vágyból, a nyitottságból és rugalmasságból áll, megtapasztalhattuk, hogy a lehetetlennek vagy nehéznek tűnő feladatok együttműködve, a tudásunkat összeadva csodálatos dolgokat eredményeznek…nem mellesleg jó pár hálás gyermekmosolyt.
Judit, hogyan tovább a nyári szünet után?
A legelső Online Módszertani Konferenciánk a következő Eötvös Lóránd idézettel indult: „Tanuljunk egymástól, hogy minél jobban taníthassunk.” Ennek szellemében igyekszünk tovább haladni és olyan tanulási, továbbképzési lehetőségeket kínálni a Pannon Egyetem Humántudományi Karának Neveléstudományi Intézetében, amelyek szülőknek, pedagógusoknak, hallgatóknak egyaránt hasznosak lehetnek.
Már a nyári szünet vége felé, augusztus 27-én kínálunk egy 5×45 perces képzést óvodapedagógusoknak, ahol a digitális kompetenciafejlesztés óvodai lehetőségeihez adunk kiindulópontot, fogódzót. Akit részleteiben érdeklődik a képzés iránt, ezen a linken tájékozódhat.
A 2024/2025-ös tanévet elindítva a másodéves óvodapedagógus hallgatóinknak egy új specializációt is kínálunk majd, amelynek címe: Digitális kompetenciafejlesztés az óvodában. A specializáció keretében az óvodáskorú gyermekek digitális kompetenciafejlesztésével kapcsolatban kaphatnak segítséget a hallgatók, hiszen a leendő óvodapedagógusok számára elengedhetetlen, hogy iránymutatást, tájékozódást adjunk az őket körülvevő digitális világgal kapcsolatban, hiszen bármennyire is evidencia, hogy fejlődéslélektani szempontból az óvodáskorú gyermek számára az analóg világ megismerése az elsődleges, a digitális eszköztár, a digitális kultúra őket is egyre inkább megkörnyékezi. A hallgatók megtanulhatják, hogy a digitális eszközökkel milyen kreatív, a mindennapi óvodai nevelés folyamatát segítő alkotási tevékenységeket lehet végezni, valamint a mindennapokban alkalmazandó digitális tartalmak miként hasznosíthatók jól és igényesen az óvodai hétköznapokban. 2024.november 8-án pedig tovább folytatjuk az Online Módszertani Konferenciasorozatot. A Digitális lét – digitális kultúra kutatócsoportunk nemcsak az óvodai nevelés és a digitális pedagógia területével foglalkozik, hanem a digitális kultúra tanításának kérdéseit is kutatja. Így a konferenciasorozat 7. állomását A digitális kultúra tanításának módszertani kérdései a 3-4. évfolyamon címmel hirdetjük majd.
Sok sok tervünk, ötletünk van, bízunk benne, hogy sikerül majd lépésről lépésre haladva, értékteremtő módon hozzájárulnunk a digitális pedagógia módszertani világához.
