Mit szólsz hozzá?” – a Pannon Egyetemre ért az ifjúsági roadshow

A Nemzeti Ifjúsági Tanács országos konzultációsorozata, a „Mit szólsz hozzá?” roadshow Veszprémbe is megérkezett. A fiatalok láthatóan aktívan részt akartak venni saját jövőjük alakításában, ugyanis zsúfolásig megtelt szerdán a Pannon Egyetem konferenciaterme. A rendezvény célja, hogy a fiatalok és a döntéshozók között valódi párbeszéd jöjjön létre, amely megalapozza a készülő Nemzeti Ifjúsági Stratégiát.

Sótonyi Mónika, Veszprém alpolgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: a fiataloknak meg kell adni a lehetőséget, hogy fókuszba kerüljenek. „Veszprémben nyitottan állunk az ötletekhez, hiszen fontos, hogy a jövőtök olyan legyen, ahol komfortosan élitek a mindennapjaitokat. Fontos, milyen mentális állapotban vagytok, és elengedhetetlen a közös gondolkodás, a párbeszéd. Legyetek aktívak és őszinték!” – kérte a fiatalokat az alpolgármester.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja maga is aktív szereplője és alakítója volt egyetemistaként a pannonos közösségi életnek és a hallgatói önkormányzatnak. Saját tapasztalataira támaszkodva bátorította mostani közönségét is: „Legyetek befolyással a saját életetekre! Alapvető, hogy az ifjúság legyen tájékozott, legyen véleménye, legyen aktív, proaktív, és képviselje a saját álláspontját.” Véleménye szerint a mostani fiatalokon nagyobb a nyomás, mint valaha: a Covid, a háborús helyzet és a szociális nehézségek miatt sokkal nehezebb döntéseket kell meghozniuk a tanulás, munkavállalás, lakhatás és családalapítás terén. Hozzátette: a döntéshozóknak csak akkor van esélyük jó döntéseket hozni, ha a fiatalok közvetlenül mondják el, mi teheti jobbá számukra a világot.

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke kiemelte: az országjárás célja, hogy minél több vélemény, ötlet és látásmód jelenjen meg a készülő ifjúságpolitikai dokumentumban. A legfrissebb, 2024-ben készült nagymintás kutatás adatai szerint a fiatalok helyzete és jövőképe sokszínű:

• nő a gimnáziumi érettségizők aránya, miközben csökken azoké, akik legfeljebb 8 általánost végeztek,
• egyre többen tanulnak és dolgoznak egyszerre, amelyre az oktatáspolitikának is reagálnia kell,
• csökken a külföldi tapasztalatszerzési kedv,
• nő az anyagi biztonságban élők aránya, ugyanakkor azoké is, akik hónapról hónapra nehézségekkel küzdenek,
• a politika iránti érdeklődés a 2012-es mélypont óta most a legmagasabb, bár még mindig elmarad az uniós átlagtól,
• a fiatalok 81 százaléka fontosnak tartja a gyermekvállalást, de a házasság egyre kevésbé meghatározó az életükben,
• miközben erős társas kapcsolatokkal rendelkeznek, 47 százalékuk vallotta, hogy magányosnak érzi magát.

A problématérkép szerint a legnagyobb kihívást a létbizonytalanság, a kilátástalanság és a céltalanság érzése jelenti.

A délelőtti plenáris beszélgetéseket követően délután a résztvevők tematikus workshopokon folytathatták a közös gondolkodást. Többek között az otthon és lakhatás, a mentális egészség és fenntarthatóság, valamint az oktatás és a munka világának kérdései kerültek fókuszba. A nap végén pedig Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára osztotta meg zárógondolatait.

Fotó: Elekes Gergő