A Pannon Egyetem adott helyet a CSR Hungary Summit’22 Veszprém konferenciának
A CSR Hungary 2006-tól különösen fontosnak tartja, hogy megismertesse a legújabb és a gyakorlatban leginkább használható fenntartható üzleti és intézményi eszközöket a gazdasági élet lehető legszélesebb körében, és ösztönözni kívánta a kölcsönös, kiegyensúlyozott hálózatépítést az informális környezetben is. Ezúttal az Észak-Nyugat Magyarország gazdasági döntéshozóit invitálta Veszprémbe a CSR Hungary Summit’22 Veszprém konferenciára.
Az esemény fővédnöke dr. Navracsics Tibor, területfejlesztésért és az uniós források elosztásáért felelős miniszter köszöntőjében kiemelte:
„Az Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelkedő lehetőség, amely során új együttműködések születhetnek az állami, önkormányzati és a piaci szektorok között. Magasabb szinten jelenhet meg a profitorientált cégek társadalmi felelősségvállalása és új csoportok vehetnek részt az önkéntességben, amely elengedhetetlen egy fenntartható közösség működéséhez!”
Takács Júlia, a CSR Hungary alapító-ügyvezetője, az Első Magyar CSR Egyesület alapító-elnöke hangsúlyozta:
„A 2006-tól működő CSR Hungary (CSR a fenntartható gazdaságért) – a vállalati fenntarthatóság és felelősség vezető fóruma—Budapesten kívül az ország több pontján is szervez olyan eseményeket, melyre az adott város, település, gazdasági övezet, helyi gazdaság főbb szereplőit, érintettjeit hívja meg. Sorra vesszük, hogy milyen helyi erőforrásokkal rendelkeznek az egyes települések, városok, gazdasági területek., melyek a fenntartható modellek sikeres működéséhez járulhatnak hozzá. Olyan gyakorlati megoldásokat ismerhetünk meg, melyek a magasabb életminőség elérését is szolgálják. a helyi erőforrások, önfenntartás, fenntarthatóság jegyében.
Ez alkalommal helyszínünk Veszprém volt. A térség gazdasági életét meghatározó Pannon Egyetem és a Continental Veszprém esetében a fenntarthatóság új dimenzióit ismerhettük meg, a város által elnyert Európa Kulturális Fővárosa projekt kiemelkedő lehetősége mellett.
Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta, a fenntarthatóság ma már nemcsak szlogen, a jelenlegi gazdasági helyzet és energiaválság kikényszeríti, hogy az emberek a sztereotípiákból kilépjenek, és máshogy gondolkodjanak a világról. Leszögezte, a társadalomnak biztonságos, fenntartható környezetet kell létrehozni, ugyanakkor ez a vállalati szféra céljaival nehezen összeegyeztethető.
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja is azt hangsúlyozta, hogy az emberiségnek változtatnia kell a gondolkodásán, ugyanakkor kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a túlfogyasztás és a klímaváltozás negatív hatásaira megoldást találjunk. „Minden abba az irányba mutat, hogy a gondolkodásunkon gyökeresen változtatni kell. Ez nem lesz egyszerű feladat. Azt gondolom, hogy az elmúlt évek történései, a COVID járvány vagy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború egyértelműen bebizonyította, hogy a globális ellátó láncok, amik most a világunkat működtetik, rendkívül sérülékenyek. Ha ezekhez az összetett problémákhoz nem kellően átgondoltan és összeszedetten nyúlunk hozzá, azzal beláthatatlan környezeti és gazdasági károkat tudunk okozni.”
Dr. Kurdi Róbert, gazdasági dékánhelyettes:
"A Pannon Egyetem az elmúlt években célul tűzte ki maga elé, hogy a körforgásos gazdaság területén a magyar és később Közép- és Kelet Európa meghatározó felsőoktatási intézménye legyen. Az egyetem a 2021-es évben először vett részt egy nemzetközi megmérettetésen, ahol a világ 952 egyeteme versenyzett a legzöldebb, legfenntarthatóbb egyetemi címért. Fenntarthatósági szempontból vizsgálták az oktatási és kutatási munkát valamint az egyetem üzemeltetésének fenntarthatóságát is. Az eredmények kiértékelése után meghatározásra kerültek a fejlesztési lehetőségek és az azokhoz tartozó tevékenységek. Kiemelt figyelmet fordítunk a jövőben a kutatási területeken elért eredményeink üzemeltetésünkben történő felhasználására, elsősorban a hulladékgazdálkodás, az energetika és a vízgazdálkodás területén. A következő tanévben fenntarthatósággal kapcsolatos rendezvényeket szervezünk a divat, az étkezés, az ünnepi készülődés vagy akár a múlt és jelen kapcsolata témákban. Az első eseményünkre szeptember végén kerül sor, ekkor adjuk át a Pannon Egyetem Újrahasználati Központját, célunk, hogy a még használható és jó állapotú tárgyak ne a hulladéklerakóba, hanem egyetemi polgáraink környezettudatos otthonaikba kerüljenek. Az egyetem körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljait segíti a MOL és a Pannon Egyetem által alapított MOL-PE Circular Economy Science Park Nonprofit Zrt. amely a Pannon Egyetem tudásbázisára és a MOL menedzsment- és szakmai tudására építve végzi tevékenységét."
„A Continental vezető technológiai vállalatként világszerte a mobilitás szakértője. A világ népességének növekedésével a mobilitás és az ipari termelés iránti igény is növekszik. A károsanyag- kibocsátás csökkentése elengedhetetlen az emberi egészség és a vállalatok folyamatos üzleti sikere szempontjából.
„Cégünk jelenleg is súlycsökkentett alkatrészeken, az automatizált vezetés megoldásain, új szállítási koncepciókon, a gördülési ellenállásra optimalizált gumiabroncsokon és nem utolsósorban a járművek olyan technológiáin dolgozik, amelyek nem generálnak a meghajtáshoz kapcsolható károsanyag-kibocsátást vagy jelentősen csökkentik azokat”- mondta el a konferencia nyitóbeszédén Dapsy Zoltán, a veszprémi Continental ügyvezető igazgatója.
A karbonsemlegességi program részleteit Dunajcsik Gábor, R&D projektmenedzsment csoportvezető (Continental Veszprém) mutatta be.
Zugschwert Szabolcs projektkoordinációs vezető (EKF Kht.) hívta fel a figyelmet a következő év Európa Kulturális Fővárosa programjára:
„Az Európa Kulturális Fővárosa program – röviden EKF – az Európai Unió kultúrpolitikájának legjelentősebb produktuma 1985 óta. Az EU országaiban ez egy 13 évenként adódó lehetőség, amikor egy város vagy egy régió az európai figyelem középpontjába kerül. Egy rendkívüli lehetőség értékteremtésre, innovációra, szemléletváltásra, közösségépítésre, vagy akár pozitív imázsépítésre. Veszprémben és a Bakony-Balaton régióban a történelmi, kulturális örökségre alapozva – vagyis a múltból és a hagyományból építkezve – szeretnénk egy fenntartható jövőt építeni.
Ugyanakkor az EKF lehetőséget ad arra, hogy szembenézzünk a várost érintő kihívásokkal, és azokra a kultúra eszközeivel találjunk megoldást. Veszprémben az egyik legfontosabb kihívás – vagyis egy megoldandó probléma – a történelmi belváros elnéptelenedése volt.
Az Utcakép Fejlesztési Program olyan egységek létrejöttét támogatja, amelyek hozzájárulnak a veszprémi belváros miliőjének javulásához és azt élettel töltik meg. Ezért a történelmi belváros területén évek óta üresen álló, vagy nem megfelelően kihasznált üzlethelyiségek átalakulnak: olyan üzletek nyílnak, amelyek nagyon fontosak egy kulturális főváros nyüzsgő életében, viszont eddig hiányoztak a város palettájáról. Az új boltok vendéglátóhelyek abban is segítik Veszprémet, hogy európai szintű kulturális-turisztikai célpont legyen.”
További információ:
Horváth Virág, sajtómenedzser
Pannon Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Kommunikációs Igazgatóság
Telefon: +36 70 422-3714
Email:
